Óvadék, kaució..

A kauciót a jogi nyelvben óvadéknak hívják. Ez egy szerződési biztosíték, melyet valamely követelés biztosítására nyújt a szerződés kötelezettje. Az óvadék a szerződésben foglalt kötelezettség teljesítésének olyan biztosítéka, amely azáltal jön létre, hogy szerződés alapján az óvadékként szolgáló dolgot a másik szerződéses fél rendelkezésére bocsátják, akár tényleges átadással, akár más módon. Az óvadék az azt megkapó fél számára biztosítékul szolgál, ugyanis, ha az óvadékot adó fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a másik fél óvadékból kielégítheti a szerződés alapján fennálló követeléseit. Óvadékul adható pénz, ami az óvadék egyik legelterjedtebb formája. Azonban a pénzen túl még számos dolog szolgálhat óvadékként. Így óvadék tárgya lehet értékpapír vagy fizetésiszámla-követelés (azaz a pénzforgalmi bankszámlán lévő összeg) is, valamint az elektronikusan előállított és nyilvántartott (ún. dematerializált) értékpapír is szolgálhat óvadékul. Szintén lehet óvadékul adni egyéb vagyontárgyakat, ha ezt külön törvény lehetővé teszi. Ez alatt elsősorban a pénz- és tőkepiacon szereplő, egyéb vagyoni értékkel bíró dolgokat, jogokat kell érteni, mint például a befektetési vállalkozások által vezetett ügyfélszámla-követelés. Abban az esetben, ha az óvadékot nyújtó fél a szerződésben vállalt kötelezettségét a teljesítési határidőben nem teljesíti, akkor a másik fél a követelését az óvadékból elégítheti ki. Ennek több módja is van. Ha például az óvadék tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvános piaci árral rendelkező értékpapír, az óvadék jogosultja – a biztosított követelés összege erejéig – az óvadék tulajdonjogát megszerezheti. Abban az esetben, ha törvény nem engedi meg, hogy a jogosult fél az óvadékot a fenti módon közvetlenül megszerezze, akkor a kielégítés bírósági végrehajtás útján, vagy a Ptk-ban meghatározott más módon történhet, például az óvadék jogosultja általi értékesítéssel. Abban az esetben, ha ugyanazt a tárgyat óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben. Az óvadék nem minősül az áfa törvény fogalomhasználata szerinti előlegnek, így annak átvétele áfa fizetési kötelezettséggel nem jár. Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.